A varjúlaposi emlékmű figyelmeztet is: ilyen szomorú események többé ne történjenek meg.  

Nem sok olyan piciny település mondhatja el magáról, hogy aktív részese volt a magyar és az egyetemes történelemnek, mint a Nyírtelekhez tartozó Varjúlapos. Sajnos, történelmünk egyik sötét fejezete kötődik ehhez a városrészhez, ugyanis három alkalommal is gyűjtőtáborként szolgáltak az itt található majorsági épületek: az I. bécsi döntés után 1939-ben ukrán nacionalistákat hoztak ide, a II. világháború kirobbanása után lengyel menekültek találtak itt átmeneti otthonra, majd 1944 áprilisában a zsidókat gyűjtötték itt össze, mielőtt az auschwitzi haláltáborba szállították volna őket.

Az emlékmű emlékeztet

A nyírteleki önkormányzat úgy döntött, hogy a várossá válás negyedik évfordulója alkalmából a Varjúlaposra került üldözöttek, meghurcoltak, későbbi áldozatok tiszteletére emlékművet állíttat, hogy az utókor tanuljon a történtekből. Szombaton rendezték meg az emlékmű avatási ünnepségét, amelyen a lengyel és az ukrán kormány is képviseltette magát. A vendégeket Magyar László, Nyírtelek polgármestere köszöntötte. Mint utalt rá, a négy év rövid idő egy város életében, de már látszanak egy tudatosan felépített várospolitika eredményei. Az önkormányzat felvállalta gróf Széchenyi Istvánnak azt a gondolatát is, hogy a múlt megismerése a jelen és a jövő alakításának egyik fontos tényezője. Mint a város vezetője kiemelte, ennek a szellemiségnek megfelelve készült el az emlékmű, amely nemcsak emlékeztet, hanem figyelmeztet is: ilyen szomorú események többé ne történjenek meg. Külön kiemelte és megköszönte azoknak a szerepét, akik ennek az emlékhelynek a létrehozásában, kivitelezésében segítettek. Óriási szellemi és gyakorlati munka, kutatás, összefogás van mind e mögött. S ez óriási dolog manapság.

Kutatómunka eredménye

Történelmi pillanatként, fontos diplomáciai eredményként méltatta az ünnepséget dr. Holló József altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, hiszen magyarok, lengyelek és ukránok együtt emlékeztek a nemzeti és az egyetemes történelemre, együtt hajtottak fejet mindazon egyszerű emberek előtt, akik lakói voltak a Varjúlaposon létrehozott gyűjtőtáboroknak. Szólt arról is, hogy sok-sok kutatómunka kellett a táborok történetének megismeréséhez, de szerencsére kerültek elő dokumentumok is, s még lehetett támaszkodni a településen élők személyes élményeire is. „Aki nem tud emlékezni a múltra, az arra van kárhoztatva, hogy megismételje. Mi nem akarjuk megismételni a múltat. Magyar László polgármester és csapata fantasztikus munkát végzett, s nemcsak a Nyírtelekért, hanem Európáért is – fejezte be beszédét dr. Holló József.

Közös történelem

Kicskovszki Mihail, a Kárpátalja Megyei Közgyűlés elnöke, a Kárpát-Euró Régió soros elnöke, kiemelte az emlékhely fontosságát, a két nép barátságát, hisz szomszédokként sokat segíthetnek egymásnak. Az ukrán nemzet keresi nemzeti múltját, s fontos, hogy legyenek meg azok az emlékezőhelyek, melyeket a régmúlt történéseire emlékeztetnek! A lengyel-magyar barátság, történelmiségét emelte ki beszédében Andrzej Kalinowski, tanácsos a Lengyel Nagykövetség képviseletében. Köszönetet mondott az akkori és a mostani magyaroknak is, amiért felvállalták a lengyel menekültek befogadását.

Koszorúzás

A nyíregyházi zsidó hitközség elnöke, Kertész Gábor is köszönetet mondott a városnak az emlékhely létrehozásáért. S bizony nehéz volt könnyek nélkül kibírni, amikor ennek a hányatott népnek a sorsáról szólt. A márványtáblák leleplezése után, melyet dr. Vojnik Mária, országgyűlési képviselőnk, Magyar László és dr. Holló József végzett el a történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték az emlékművet. Ezt követte a koszorúzás, a vendégek és a város vezetői, valamint közösségei mellett elhelyezte koszorúját a varjúlapos polgárőrség és a lakosság is. Úgy gondoljuk az a település rész tisztelettel őrzi majd meg ezt a nem mindennapi emlékhelyet.

 Dankó Mihály